A citerás cárné

Valahol, egy messzi országban élt egyszer egy cár meg a felesége. Hosszú és szép házaséletet éltek, míg egyszer a cár elhatározta, hogy elmegy, megnézi a világot. Először is azt a földet akarta látni, ahol a szerecsenek élnek. Kiadta utasításait a minisztereinek, elbúcsúzott feleségétől, s elment a szerecsenek országába. Abban az országban akkoriban igen gonosz király … Olvass tovább

Mese a sah okos lányáról

Egyszer egy sah és egy vezír vadászatról hazatérőben meglátta, hogy előttük hajlott hátú anyóka halad. A sah megsarkantyúzta a lovát, utolérte az anyókát, és kérdi:– Hé, öreganyám, ki vagy, és mit csinálsz itt?– Asszony vagyok, tán nem látod? – felelte az anyó. – És azzal foglalkozom, hogy az egyik embernek elrontom az életét, a másikat meg boldoggá teszem.A … Olvass tovább

Ha kellek, vigyél el!

Egy isten háta mögötti faluban élt egyszer régen három fivér. Együtt gazdálkodtak azon a kis földecskén, amelyet a szüleik hagytak rájuk. Mivel azonban ebből nem tudtak megélni, bambuszkosarakat fontak, és a piacon árulták. De bármilyen szorgalmasan is dolgoztak, és éltek a lehető legszerényebben, sohasem maradt egy fölösleges garasuk sem. Vagy a sójuk fogyott el, vagy … Olvass tovább

Az ördög meg a lány

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy leány, s az nagyon szép volt. Nem volt nála szebb a faluban. Mégse udvarolt neki egy legény sem. A lány így szólt egyszer az anyjához: – Édesanyám, fonóba mennék, pántlikát kössön már a hajamba! Az édesanyja szép piros pántlikát kötött a hajába. Elindult a lány, ment a … Olvass tovább

A szép Katarina

Volt egyszer egy igen-igen gazdag kereskedő, aki még a királynál is gazdagabb volt, s annak egyetlen leánya, akinek Katarina volt a neve, s ki szebb volt a napnál. Egyszer, amint Katarina a szobájában ült, hirtelen felnyílt az ajtó, s szép, magas asszony lépett be, kinek egy kis kerék volt a kezében. – Katarina – szólt … Olvass tovább

A fehér sólyom

Élt egyszer a régmúlt időkben egy Száribaj nevű kán. Összehívatta egyszer a népét, és azt mondta:– Immár negyven éve vagyok a kánotok. Az alatt az idő alatt sokat láttam, sokat hallottam. Eljött az időm, meg kell halnom, csakhogy nincs utódom, akire a kánságot hagynám. Válasszatok magatoknak új kánt! Azt mondták az emberek Száribajnak:– Jelöld ki … Olvass tovább

A színében játszó királyné

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt egyszer egy özvegy királyné, s annak egyetlenegy fia. Ennek a királynénak olyan csudálatos természete volt, hogy az arcának a színe a napnak minden órájában változott. Mikor aztán a fia akkorára nevekedett, hogy meg akart házasodni, azt mondotta neki: nem bánja, házasodjék, elvehet akármilyen szegény leányt, … Olvass tovább